Magyar Kapcsolt Energia Társaság
COGEN Hungary

Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium
Éghajlat-változási Titkárság

Budapest
Honvéd u. 13-15.
1055

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Nemzetközi Éghajlatpolitikai Osztály

Budapest
Fő utca 44-50.
1011

Tárgy: A Magyar Kapcsolt Energia Társaság állásfoglalása és véleménye a Nemzeti Kiosztási Terv (NKT) alapelvekhez

A Nemzeti Kiosztási Terv (NKT) alapelvei című, 2004. június közepén kiadott tervezet vonatkozásában a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) állásfoglalását a következőkben foglaljuk össze.

Véleményünket annak alapján alakítottuk ki, hogy az MKET olyan tagvállalatok szakmai képviseletét látja el, akik érdekeltek a kapcsolt energiatermelés minél nagyobb mértékű elterjedésében.

A tervezet gondos munkát tükröz, és véleményünk szerint megfelelő alapot ad az NKT alapelveinek véglegesítéséhez. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk a tervezetet több ponton kiegészíteni vagy módosítani. Javaslataink alapvetően a kapcsolt energiatermelésre vonatkoznak, de nem korlátozódnak kizárólagosan csak erre a területre.

Általános szempontok

Az NKT alapelvek véglegesítéséhez szükségesnek tartjuk a következő általános szempontok elfogadását és a további munkában történő figyelembe vételét.

  • A kapcsolt energiatermelés olyan technológia, amelyben a villamosenergia-termelés a hőtermelés függvénye. A hőtermelés mennyiségét alapvetően a hőfogyasztók igényei határozzák meg, ami nagymértékben függ (pl. távfűtés esetén) az időjárástól is. Ezért sokszor a kapcsolt energiatermelő tevékenységet végző gazdasági társaságoknak nincs befolyása a termelt energia mennyiségekre és így a CO2 emisszióra sem. Ezeket az allokációs folyamatokat figyelembe kell venni, mert a termelő által befolyásolhatatlan tényezők hatása miatti indokolatlanul alacsony kvóta megállapítás, azaz a termelő megbüntetése nem lehet a cél.
  • Az NKT alapelve kell legyen, hogy a kereskedelmi rendszer bevezetésekor minden társaság rendelkezésére álljon a szokásos üzletmenetükhöz szükséges kibocsátási kvóta mennyiség. A termelés költségei nem növekedhetnek az első kiosztás eredményeként. Sok esetben kapcsolt energiát előállító társaságok termelésük döntő hányadát - esetenként teljes mennyiségét - közszolgáltatás formájában termelik. Ezért a termelés többlet költségeit rendkívül nehezen lehet az árakban érvényesíteni mivel csakis a hőfogyasztókra lehet(ne) hárítani. Amennyiben az esetleges többletköltségek növelnék a hőszolgáltatás árát, az a távhőszolgáltató rendszerekben a hőfogyasztók leválásához vezethet, és a kapcsolt energiatermelés csökkenését, így növekvő CO2 kibocsátást eredményezne, mely természetesen nem lehet cél. Megszorító, azaz költséget növelő rendszerre induláskor azért sincs szükség, mert az ország nem kényszerül rá.
  • Az NKT alapelveknek biztosítaniuk kell, hogy meglévő, kapcsolt energiatermelő létesítmények ne kerüljenek hátrányos helyzetbe az újakkal szemben.
  • Az NKT kialakítása során, a kapcsolt energiatermelés megítélésekor két EU direktíva, a 2003/87/EC és a 2004/8/EC szabályainak figyelembevételével kell eljárni. A kibocsátás kereskedelemben nem tartjuk helyesnek "támogatásról" beszélni. A rendszer a kapcsolt energiatermelés vonatkozásában "ösztönző" kell legyen, mert e termelési technológiának rendkívül fontos szerepe van a CO2 kibocsátások jelenlegi és jövőbeni alakulásában és az ország kibocsátás csökkentési vállalásának teljesítésében.

Véleményünk szerint a kibocsátás kereskedelemben a kogeneráció értékelési, ösztönzési rendszerének alapja a kapcsolt energiatermelés során elért - a közvetlen hőtermelés és a kondenzációs villamosenergia-termelés kibocsátásához viszonyított - tényleges kibocsátás megtakarítás, az ún. ki nem bocsátott CO2 mennyiség kell legyen. Ez a rendszer nem keverhető össze a kapcsolt energiatermelés bizonyos teljesítményhatárokhoz kötött, a vonatkozó jogszabály szerint 2010-ig hatályos ártámogatási rendszerével. A meglevő kereskedelmi szabályozásra alapozott beruházások jövedelmezőségét a CO2 kereskedelem csakis javíthatja.

A fent említett mindkét EU direktíva célul tűzi ki a kapcsolt energiatermelés elősegítését, ösztönzését. A kapcsoltan termelő társaságoknak üzleti törekvése a piac növelése, esetleg meglévő szabad kapacitásuk hasznosítása, esetenként pedig új kapacitás létesítése. A MAVIR Rt.-nek a magyar villamosenergia-rendszerre vonatkozó forrásoldali kapacitásterve is számol új, kapcsoltan termelő erőmű egységek létesítésével. Mindezek természetesen összhangban vannak a direktívákkal. A kialakuló kibocsátás kereskedelmi rendszernek olyannak kell lennie, ami nem gátolja, hanem ösztönzi ezen törekvések megvalósítását, melyek eredménye a további CO2 kibocsátás csökkentés lesz, ami a globális cél!

A tervezet nem tartalmaz speciális rendelkezéseket a villamosenergia-rendszerszabályozó erőművekre vonatkozóan sem, melyek előre nem tervezhető termelését - meghatározott feltételek mellett - a villamosenergia-rendszerirányító egyoldalúan tudja befolyásolni, ezért a jövőbeni termelési prognózis sem alapulhat historikus termelési adatokon.

A még alakuló villamosenergia-piacon az allokáció nem korlátozhatja a már létező, beépített, de a bázis időszakban kihasználatlan kapacitások szabad piacon történő értékesítését azáltal, hogy az allokáció historikus adatokra alapozottan kizárólag a közüzemi, hosszú távú szerződéseken alapuló termeléssel járó kibocsátást veszi figyelembe.

A tervezet a versenypiacba bekapcsolódó erőműveknek kiosztandó kvótákra nem javasol megoldást. Várhatóan ezek egy része akár kapcsolt energiatermelő is lehet.

Részletes észrevételek, javaslatok

Az NKT-ban pontosan definiált fogalmakat kell használni, melyek összhangban állnak az EU direktívákban és a hazai energetikai jogszabályokban használt fogalmakkal. A teljesség igénye nélkül ilyenek pl.; berendezés, létesítmény, telephely, technológia, tervezett termelés, kapcsolt energiatermelés, leállítás, bezárás, üzemeltető, bázis időszak stb. A tervezetből hiányzik a definíciós lista.

A tervezet az alapelvek meghatározását tűzi ki célul, ugyanakkor már tartalmaz képleteket, röviden megfogalmazott szabályokat is. Ezek tekintetében az anyag ellentmondásokat, nem egyértelmű jelöléseket, meghatározásokat is tartalmaz. Kérjük, hogy minden képlethez, szabályhoz készüljenek példák, próbaszámítások, amik segítik a megértésüket.

A függelékben szereplő részletes vizsgálati anyagban, a villamos energia ipar ágazati vizsgálatát bemutató rövid szöveges rész nem tartalmazza külön a kapcsolt energiatermelést és így nem is emelheti ki annak szerepét és hasznosságát a CO2 emissziócsökkentés szempontjából. A kogeneráció a villamosenergia-ágazat fontos része, termelésének  több mint 10%-át képviseli. Az ágazati vizsgálatnak erre is ki kell térnie.

Az általános szempontokban is hangsúlyozott okokból szükségesnek tartjuk, hogy az egyes társaságoknak a meglévő hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés mennyiségének növelésére irányuló törekvését - akár az esetleges hőigény növekedés kihasználhatósága érdekében - ne korlátozza a CO2 kereskedelmi rendszer. Javasoljuk olyan elvek kidolgozását, melyek ezen lehetőségek kiaknázását elősegítik.

A kapcsolt energiatermelés társadalmi hasznosságára hivatkozva javasoljuk, hogy az új belépők számára kialakítandó tartalék keret felhasználásának szabályozásában a távhőszolgáltatási célú, hasznos hőigényen alapuló új kapcsolt energiatermelő létesítmények kapjanak előnyt más kibocsátókkal szemben.

Javasoljuk, hogy a kogeneráció értékelésére, ösztönzésére képzett tartalék az egész ország összes kiosztható kibocsátási egységből legyen elkülönítve. Javaslatunkat az indokolja, hogy a kapcsolt energiatermelés hasznossága közösségi, össztársadalmi szinten jelentkezik.

Ismételten kiemeljük, hogy a kibocsátás kereskedelemben a kogeneráció értékelési, ösztönzési rendszerének alapja, a kapcsolt energiatermelés során elért - a közvetlen hőtermelés és a kondenzációs villamos energia termelés kibocsátásához viszonyított - tényleges kibocsátás megtakarítás, az ún. ki nem bocsátott CO2 mennyiség kell legyen. Ez a jól meghatározható mutató egyértelműen jelzi a kapcsolt energiatermelés társadalmi, környezetvédelmi hasznosságát.

A tervezet szerint a kialakuló rendszer nem veszi figyelembe az ún. korai cselekvéseket. Ezzel nem értünk egyet, javasoljuk ezt felülvizsgálni. Szükségesnek tartjuk a korai cselekvések figyelembevételét a bázis időszakon belül, mert több esetben került sor nagy értékű beruházások keretében olyan fejlesztésekre, amikor meglévő telephelyen kapcsoltan termelő egység létesült, és elöregedett berendezéseket váltott ki. A beruházások eredményeként nőtt a kapcsolt energiatermelés mennyisége és hatékonysága.

Nem értünk egyet azzal, hogy a kereskedelmi rendszer beindulásakor a kibocsátási egységek bármilyen mértékű hányada aukció során legyen értékesítve. Magyarországon jelenleg nincs szükség megszorításokra e téren.

A villamosenergia-rendszer és a távhő szektor vonatkozásában javasoljuk, hogy a kibocsátás engedélyese egyezzen meg a villamos energia termelői működési engedélyessel és/vagy a távhő termelői működési engedélyessel.

A tervezet nem foglalkozik a "pool" és a "banking" lehetőségével. Ezt javasoljuk felülvizsgálni. Azért tartjuk fontosnak, mert a direktíva biztosítja ezt a lehetőséget és a kogenerációs termelésben alkalmazásukat elkerülhetetlennek látjuk.

Jelenlegi kidolgozottságában a tervezet nem határozza még egyértelműen azt, hogy milyen esetekben lehet vagy kell az elmúlt évek bázis időszak kibocsátási adatait alapul venni az egységek kiosztásánál. Ebben a vonatkozásban, a tervezetben bizonyos ellentmondások is vannak. Szükséges a tervezet pontosítása.

A historikus adatok bázisként történő figyelembe vétele során javasoljuk, hogy legyen lehetőség kivenni a legalacsonyabb kibocsátású két évet az öt vagy hat éves bázis időszakból a villamos energia ipar számára is. Az ilyen évben ugyanis általában a szokásostól eltérő események, tényezők hatására változott lényegesen a kibocsátás. Ilyen lehet, pl. az átlagosnál enyhébb és rövidebb téli időszak, vagy egy-egy villamosenergia-termelő berendezés szükséges és hosszú átfutási időt igénylő felújítása stb.

Az előre jelzett kibocsátási adatok első allokációs mennyiségként történő figyelembevételének elvét, szabályait részletesen kell kidolgozni.

Szükségesnek tartjuk és javasoljuk, hogy a kibocsátási egységek kiosztási rendszere olyan eseteket is vegyen figyelembe, amik a társaságok szokásos üzletmenetéhez képest rendkívülinek mondhatók. Ezeket a rendkívüli helyzeteket a rendszernek kezelnie kell a közszolgáltatásra, különösen a távhőszolgáltatásra tekintettel. Ez, véleményünk szerint a kiosztható összes kibocsátási egységből képzett tartalék keret kialakításával biztosítható. Rendkívüli helyzet lehet adott esetben, pl. az általánosnál hidegebb és hosszabb tél, vagy a villamosenergia-rendszer olyan eseménye, aminek következtében a rendszerirányító a szokásosnál több villamosenergia-termelést igényel fosszilis erőművekből, stb.

A 2002. január. 01. és 2004. december 31. között belépő kibocsátók, valamint az új belépők esetében a tervezet egy utólagos, a kibocsátási egységekre nézve csökkentő hatású korrekciós lehetőséget tartalmaz. Véleményünk szerint a korrekciós mechanizmus kétirányú kell legyen, egyrészt a megkülönböztetés elkerülésére, másrészt azért, mert a termelés előre tervezésében kétségtelenül meglévő bizonytalanságok is mindkét irányban okozhatnak terv/tény eltérést.

Véleményünk szerint a tervezetben nagyon rövid a bezáró létesítmény kibocsátási egységeinek, az azt kiváltó új létesítmény által történő átvételére meghatározott három, legfeljebb hat hónapos határidő. Egy korszerű erőmű egység létesítéséhez ma átlagosan két év szükséges, ezért javasoljuk ezt a határidőt két évre növelni.

Nem értünk egyet azzal sem, hogy a tervezet szerint bezárt létesítménynek tekintendő az, amikor a létesítmény kibocsátása az előző évinek 15 -%-a alá csökken. Ez, bizonyos esetekben a tényleges bezárás nélkül is előfordulhat. Ilyen helyzet alakulhat, ki pl. akkor, ha egy erőmű blokkon hosszú állásidővel járó felújítást, rekonstrukciót végeznek. A magyar villamosenergia-rendszer szabályozása bizonyos esetekben lehetővé teszi a villamos energia termelői tevékenység szüneteltetését, meghatározott időtartamban. Ilyen, és ehhez hasonló esetekben szükségesnek tartjuk a kibocsátási jog fenntartásának lehetőségét biztosítani. Ugyanakkor, amennyiben egy ilyen nagymértékű kibocsátás csökkenés előre láthatóan hosszabb távra vonatkozóan következik be, javasoljuk, hogy legyen lehetőség - egy meghatározott eljárás eredményeként - kivenni a létesítményt a kereskedelmi körből, mint kis teljesítményű egységet.

Kérjük fenti állásfoglalásunkat, véleményünket vegyék figyelembe, melyről készek vagyunk egyeztetni, akár külön szakmai konzultáció keretében is.

Külön kérjük, hogy a Magyar Kapcsolt Energia Társaság legyen bevonva az új rendszer kapcsolt energiatermeléssel összefüggő szabályozási elemeinek kialakításába és véglegesítésébe, melyben Társaságunk részéről, ha szükséges háttér anyagok, számítások készítésével kívánunk részt venni.

Budapest, 2004. 07. 07.

Tisztelettel,

MKET Elnökség