Magyar Kapcsolt Energia Társaság
COGEN Hungary

A Magyar Kapcsolt Energia Társaság
XI. kapcsolt hő- és villamosenergia-termelési konferenciája

A Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) idén új helyszínen, a tapolcai Hotel Pelionban tartotta a XI. kapcsolt hő- és villamosenergia-termelési konferenciát. A konferencia - ezúttal már másodszor - három napos volt, tekintettel a nagy érdeklődésre, az iparág szabályozásában bekövetkezett jelentős változásokra és a bejelentett nagyszámú, szakmai szempontból érdekesnek ígérkező előadásra.

Bár a konferenciának csaknem kétszáz résztvevője volt a szakma minden területéről, a főhatóságok ezúttal is szerényen képviseltették magukat (amit ezúttal részben megmagyaráztak az energiaiparban éppen a konferencia idején bekövetkezett jelentős politikai események és személyi változások). 

Köszöntőjében már Ács János, Tapolca polgármestere is rámutatott a kapcsolt energiatermelés egyik aktuális problémájára: egyre nehezebb megőrizni a hőfogyasztókat. Sajnálatos módon a most elfogadott panel-program keretében akár pályázati támogatást is lehet kapni a távhőszolgáltatásról történő leválásra.

A társszervezetek részéről köszöntőjükben az ETE részéről dr. Stróbl Alajos elnökhelyettes, a MaTáSzSz részéről prof. dr. Garbai László főtitkár, a MET részéről prof. dr. Penninger Antal elnök kiemelték a kapcsolt energiatermelés kiemelkedő szerepét az energetikában.

Bercsi Gábor, az MKET elnöke bevezető előadásában rámutatott a kapcsolt energiatermelés szerepére energiafüggőségünk csökkentésében. Az utóbbi években csak kapcsolt erőművek épültek, a kapcsolt energiatermelés részesedése a hazai villamosenergia-termelésben már meghaladja a 23 %-ot. Ennek eredménye több, mint 3,5 % primerenergia-megtakarítás. Az új VET is kimondja, hogy a kapcsolt energiatermelést elő kell segíteni. Elismeri és fenntartja a meglevő támogatási rendszert a 2008 előtt megvalósult vagy engedélyt szerzett létesítményekre. Ugyanakkor korlátozza a támogatást az új beruházásokra. A támogatás feltétele a nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelést elismerő bizonyítvány, és a támogatás csak a MEH által meghatározott ideig és energiamennyiségre szól. A végrehajtásról szóló rendelet az új beruházásoknál csökkentette az átvételi árakat, de kiterjesztette a támogatás teljesítményhatárait.

Bercsi Gábor ismertette az új szabályozással kapcsolatos problémákat is. Lényegében nem hagytak felkészülési időt az alkalmazásra. Sok probléma van a menetrendadással. A rendelet maga is túl szigorú követelményeket támaszt. Túl szűk a tolerancia-sáv, ugyanakkor nem teszik lehetővé a portfólión belüli kiegyensúlyozást. A legtöbb gondot azonban a rugalmatlan, gyakran a rendelet határait is átlépően szigorú elbírálással van. Törekvések voltak a korábbi rendelet visszamenőleges átértelmezésére és ennek alapján büntetések kiszabására is. A 2010 utáni időszakra nincs egyértelmű szabályozás, a befogadható kapcsolt energiatermelésre nincs kidolgozott metodika.

Némi optimizmusra ad okot, hogy nő az energiahatékonyság európai uniós szerepe, ami - a konferencia óta a parlament által is jóváhagyott - Magyar Energiapolitikában is tükröződik.

Bercsi Gábor jelezte, hogy az MKET a problémák megoldására tárgyalást kezdeményez a MAVIR-ral.

Dióssy László, a KvVM szakállamtitkára utalt arra, hogy Fodor Gábor, a tárca minisztere vállalta a konferencia védnöki szerepét, ezzel is elismerve a kapcsolt energiatermelés fontosságát. Tartalmas előadása elején ismertette az Európai Unió új célkitűzéseit, az úgynevezett 3 x 20-as programot: 2020-ig 1990-hez képest 20 %-kal (a nagy ipari államok egyetértése esetén 30 %-kal) csökkenteni az üvegház-hatású gázok kibocsátását, a korábbi tervekhez képest 20 %-kal kevesebb primer energia felhasználását és a megújuló energiák arányának 20%-ra növelését. Ismertette a nemrég elfogadott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát és Energiahatékonysági Cselekvési Tervet, az időközben elfogadott Magyar Energiapolitikát, amelynek prioritásai az ellátásbiztonság, a környezeti fenntarthatóság és a versenyképesség, és a még mindig vitatott megújuló stratégiát. Kiemelte, hogy az energiatakarékosság és az energiahatékonyság növelése mindhárom célkitűzés megvalósítását elősegíti. A kapcsolt energiatermelést tovább kell fejleszteni, de gondot okoz a rugalmatlansága (szerintünk ez legfeljebb csak a télre nézve helytálló, nyáron a rendszer legrugalmasabb elemei a kis kapcsolt termelők), és bővíteni kell a fogyasztói oldalt, ezért is káros a hőfogyasztóknak a nagy rendszerekről leválása (szerintünk a kicsikről is). Egyetért a hatékony kapcsolt energiatermelés ösztönzésével és támogatásával, és támogathatónak ítél egyes hőfogyasztói csoportokat is.

Lángfy Pál, a Magyar Energia Hivatal osztályvezetője az Európai Unió kapcsolt energia irányelvéből kiemelte a kapcsolt energia eredetigazolásának jelentőségét, ami az áramtól elkülönülve önálló piaci termékké válhat. Szerinte a hazai rendszerrel ellentétben a felhasználót kellene támogatni, és nem a termelőt. (Ez véleményünk szerint nem felel meg sem a kapcsolt energia-irányelvnek, sem a Vet.-nek, mert mindkettő a kapcsolt energiatermelés elősegítéséről szól.)

Részt vett a konferencián Fiona Riddoch, a Cogen Europe ügyvezető igazgatója is. Ismertette a szervezet lobby-tevékenységét. Kiemelte, hogy a kibocsátás-kereskedelem harmadik lépcsőjében (2012-2020) el kellene ismerni a kapcsolt energiatermelés megkülönböztetett szerepét. Előadásában példaként részletesen ismertette a német kapcsolt energiatermelés fejlesztési terveit és támogatási rendszerét. Ebből különösen említésre méltó, hogy a megújuló energiával termelt villamos energia 3 c/kWh (mintegy 7,50 Ft/kWh) támogatást kap, de csak ha kapcsoltan állítják elő.

Dr. Fazekas András István, MVM Zrt., a kapcsolt energiatermelés és a rendszerirányítás modellezését mutatta be. Hangsúlyozta: bizonyítható, hogy a kapcsolt energiatermelés is alkalmas szabályozási feladatok megoldására.

Popovics Attila, Nettcalor Kft., a kapcsolt termelők menetrendadásának a problémáit ismertette. Különösen azt kifogásolta, hogy amennyiben a menetrendtől való eltérés oka harmadik fél (például éppen a befogadó), vagy külső ok (pl. időjárás), akkor is a kapcsolt termelőt büntetik. Ugyanakkor a rendelet nem ismeri el, ha a mérlegkör kifelé jól teljesít. A menetrendet teljesítményben kell adni, az elszámolás energiában történik. Sok esetben a rendeletnél szigorúbb követelményeket támasztanak, viszont a rendelet nyújtotta kedvezményes lehetőségeket (pl. részszámla benyújtása) nem ismerik el.

Rudolf Viktor igazgató főmérnök, Budapesti Erőmű ZRt., ismertette az új rendeletnek a BE ZRt.-t érintő legfontosabb változásait. Miközben a hosszútávú áramvásárlási megállapodás megszűnik, a BE ZRt. a téli időszakban növelheti a kötelező átvétel alá eső távhő-célú áramtermelést.

Bokor Tamás, az MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt. értékesítési vezetője azt mutatta be, hogy a kereskedők számára bonyolultabb lett a kötelező átvétel alá tartozó villamos energia elszámolási rendszere.  Törekvés, hogy legyen az elszámolás transzparens, igazságos, egyszerű. "Ön ebből kettőt választhat."

Bertalan Zsolt, a MAVIR ZRt. piacműködtetési igazgatója ismertette a KÁT mérlegkör működését, amelybe minden, a kötelező átvétel alá tartozó kapcsolt és megújuló termelő beletartozik. Ezen belül kiemelten ismertette a menetrendadást, illetve az attól való eltérést, amely esetben nem csak az 5 %-os sávon túli eltérés, hanem a teljes eltérés után kell büntetést fizetni. (Véleményünk szerint ez többszörösen méltánytalan. Egyrészt a + / - eltérések jelentős részben kiegyenlítik egymást, másrészt a teljes túllépés utáni büntetés zéró toleranciát jelent.) Bár a kormányrendelet - megegyezés alapján - lehetővé teszi részszámla benyújtását, a MAVIR ettől kategorikusan elzárkózik. (Szerintünk a MAVIR-nak egyezetési kötelezettsége van.) Bertalan Zsolt tájékoztatása szerint a MAVIR (számunkra sajnálatos módon) a jogszabályban biztosított más lehetőségek megvalósítását is megtagadja (menetrendtől való eltérés jelzése, napi módosítás, minősített értékesítő).

Vinkovits András, a MAVIR ZRt. vezérigazgatója bemutatta a magyar villamosenergia-rendszer kapacitás- és tartalék-helyzetét. Utalt arra, hogy miközben nyáron kevés a szabályozási tartalék, ugyanakkor a kapcsolt kapacitások jó része nem termel. Szükséges bevonni a kiserőműveket a szabályozásba. A KÁT-ba tartozó erőműveknél szerinte az önfogyasztásnak megfelelő termelést szabad piacra kell vinni. (Véleményünk szerint ez a kapcsolt energiatermelés csökkenéséhez vagy felesleges beruházásokhoz vezetne.)

Dr. Grabner Péter, a Magyar Energia Hivatal osztályvezetője a kapcsolt energiatermelés engedélyezési kérdéseit ismertette az új VET. alapján.  2007-ben már 3382 GWh volt a kötelező átvétel keretében átvett kapcsoltan termelt villamos energia. Az új támogatási és engedélyezési rend a versenyt fenntartva kiszámítható, de nem kockázatmentes kell, hogy legyen; csak a hasznos hőbázisú kapcsolt energiatermelést kell támogatni, ha megfelel a hatékonysági kritériumoknak, és legfeljebb csak a beruházás megtérüléséig. Ismertette az engedélyezés módszertani alapjait. Szerinte gázturbinánál 8 év, gázmotornál 4 év megtérülési idővel lehet számolni. (Szerintünk azonos tüzelőanyagú, azonos célú technológiáknál legfeljebb csak a hatékonyság alapján indokolt bármiféle megkülönböztetést tenni.)

'Sigmond György főtanácsos a MaTáSzSz részéről bemutatta, hogy kapcsolt energiatermelés, ezen belül a távhőszolgáltatásra alapozott kapcsolt energiatermelés jelenleg az energia-megtakarítás leghatékonyabb eszköze. A támogatott kapcsolt energiatermelés a támogatást lényegesen meghaladó hasznot eredményez a primerenergia-felhasználás mérséklése és az üvegház-hatású gázok kibocsátásának csökkentése eredményeként.

Viktor László, az E.ON közüzemi nagykereskedelem igazgatója a földgáz-versenypiac fejlődését mutatta be. A háztartási fogyasztás kivételével a földgáznak már több, mint 50 %-át a versenypiacon értékesítik. A gázigények 2030-ig várhatóan nőnek, a nemzetközi szerződések azonban csak 2015-ig biztosítják az ellátást.

Az első pódiumvita vezetője Bercsi Gábor, az MKET elnöke volt, résztvevői dr.Grabner Péter (MEH), Rózsa László (GKM), László György (FŐTÁV Zrt.), Rudolf Viktor (BE Rt.). A vita központi kérdései voltak, hogy a kapcsolt energiatermelés sok vagy kevés-e, megfelelő-e a támogatás aránya, a támogatás mellett milyen más eszközökkel lehet növelni? A résztvevők a kapcsolt energiatermelés további fejlesztésével egyetértettek. Az új támogatási rend bevezetése szükséges volt, de az átmenettel kapcsolatban sok a probléma. A támogatás egyesek szerint túl nagy terhet jelent, míg mások utaltak arra, hogy más eszközök is lehetségesek a kapcsolt energiatermelés elősegítésére. A kis termelőket mindenképen támogatni kell. A kérdés, hogy vannak-e céljaink, és azokat ténylegesen meg akarjuk-e valósítani.

Dr. Stróbl Alajos, az ETE elnökhelyettese elmondta, hogy az erőművek villamosenergia-termeléséből 2007-ben már több, mint 21 % volt a kapcsolt termelés, és ennek már valamivel több, mint a fele volt KÁP-pal támogatott. Bemutatta, hogy a primerenergia-megtakarítás egyes esetekben negatív is lehet. (Megjegyzés: de nem a meglevő kapacitáshoz, hanem a korszerű referencia-hatásfokokhoz képest). Ösztönözni kell a kapcsolt kapacitások igénybevételét, különösen nyáron. Hiányoznak a hőtárolók.

Smaus Novák János az MVM MIFŰ részéről bemutatta a miskolci távfűtésre alapozott kapcsolt energiatermelés fejlődését, amelynek keretében a korábbi gázmotoros beruházások után 2007-ben üzembe került egy 40 MW-os kombinált ciklusú erőmű is, amely közös rendszerben üzemel a gázmotorokkal.

Korcsog György, a Nyíregyházi Kombinált Ciklusú Erőmű ügyvezetője az ugyancsak 2007-ben üzembe helyezett 47 MW-os nyíregyházi kombinált ciklusú erőmű műszaki jellemzőit mutatta be részletesen. Az erőmű különlegessége a jelentős ipari gőzkiadás.

Szalkai István, az MVM Észak-Buda projekt ügyvezető igazgatója a FŐTÁV Zrt. észak-budai telephelyén több lépcsőben létesült összesen 50 MW-os gázturbinás fűtőerőművi projekt beruházás-elkészítését és lebonyolítását mutatta be. A gázturbinás (nem kombinált ciklusos) létesítmény mellett a nagyobb hőkiadás és a jobb gazdasági mutatók szóltak. (Kérdésünk, hogy ezek az előnyök hosszabb távon, növekvő energia- és CO2-árak mellett is érvényesülnek-e majd.)

Berghammer Attila, az Atel Csepeli Vállalatcsoport műszaki karbantartási igazgatója részletesen bemutatta a csepeli kombinált ciklusú erőmű üzemeltetése során jelentkezett problémákat, a megelőző és a hibaelhárító karbantartási tevékenységet. Gyakran kellett gyári problémákra helyi megoldást találni.

Dr. Meggyes Attila egyetemi tanár, dr. Bereczky Ákos egyetemi docens és Laza Tamás tanársegéd, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatói a gázmotor géptörések okait elemezték részletesen. A károk elkerülésére be kell tartani az üzemi paramétereket, el kell végezni az előírt karbantartásokat, megfelelő diagnosztikára, felügyeleti rendszerre és fokozott odafigyelésre van szükség.

A kiserőművek hálózati csatlakozásának feltételeiről Kovácsné Fehér Mária villamosmérnök tartott előadást az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. részéről. A Zrt. hálózatához nagyszámú és sokféle típusú kiserőmű csatlakozik. A csatlakozásnál az üzemi szabályzatot, a MAVIR irányelveit és az elosztói szabályzatot kell betartani. (Álláspontunk: azt, amit és ahogy a jogszabály rögzít.) Az elosztói engedélyesnek biztosítania kell a hozzáférést hálózathoz a legkisebb költség elvének figyelembevételével.

Dombi József, a Dopti Kft. igazgatója kogenerációs erőművek számára ajánl igény-előrejelző, menetrend-készítő, működés-optimalizáló szoftver-megoldásokat.

'Sigmond György, a MaTáSzSz főtanácsosa bemutatta az Európai Unió energia- és klímastratégiai célkitűzéseit, az ezekkel kapcsolatos irányelveket, valamint az Országgyűlés által tárgyalt és - részben a konferencia óta - elfogadott hazai energiapolitikai és klímastratégiai dokumentumokat. Az energiahatékonysági és klímavédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében a rendkívül rövid határidők (2020, illetve 2025) miatt a kapcsolt energiatermelés további jelentős fejlesztése szükséges. Ehhez azonban a hőfelhasználói oldalt (távfűtést) is fejleszteni kell, és támogatási rendszerrel vagy más eszközökkel el kell ismerni a kapcsolt energiatermelés által az externális költségekben elért megtakarítást.

Richter Lajosné, az Energia Központ Kht. információs igazgatója a kapcsolt energiatermelésre vonatkozóan az Európai Unió felé teljesítendő nemzeti adatszolgáltatásokról tartott tájékoztatót. Előadásából kiderült, hogy a kapcsolt energiatermelés 2006-ban már a hivatalos adatok szerint is 8,1 TWh volt, ami több mint 22 %-a az éves összes hazai termelésnek. A földgáz részaránya 2005-től meghaladja a 80 %-ot. A kapcsoltan termelt hő 2006-ban 46,9 PJ volt. A kapcsoltan termelt hő részaránya öt év alatt stabilan 75 % felett volt

Rudi Zsuzsanna, az MVM ERBE ENERGETIKA Zrt. környezetvédelmi csoportvezetője a gazdasági növekedés és a környezetterhelés konfliktusát mutatta be. A tervezett új erőműfejlesztésekkel 2025-ig nem csökken, hanem nő az energiafelhasználás. Az engedélyezés feltételévé kellene tenni a kapcsolt energiatermelést. Szerinte a támogatás nem ösztönöz takarékosságra. (Véleményünk szerint előmozdítja az energiahatékonyság gyorsabb fejlődését.)

Szabó Gergely, a Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezető kereskedője elmondta, hogy az NKT II-ben sok cégnél kibocsátási kvótahiány várható, és ez a III. kereskedelmi időszakban fokozódni fog. Ismertette a különféle kvótakereskedelmi lehetőséget, és ezen belül egyes költségcsökkentési lehetőségeket.

A második pódiumvita vezetője, 'Sigmond György, mint a MKET elnökségi tagja azt tartotta az üvegház-hatású gázok kereskedelme legfőbb céljának, hogy a gazdasági forrásokat a nagy kibocsátóktól a hatékony kibocsátás-csökkentőkhöz csoportosítsa át a további kibocsátás-csökkentés érdekében. A vita résztvevői: Szederkényi Sándor (Alstom), az MKET volt elnöke, Rudolf Viktor (Budapesti Erőmű ZRt.) és Szabó Gergely (Vertis), megegyeztek abban, hogy bár a széndioxid-kereskedelem, mint vállalkozási tevékenység jól működik, de az eredeti célt csak kevéssé szolgálja, és túl nagy szerepe volt és van a lobbizásnak.

A konferencia első napján tartott fogadáson első ízben osztottak ki az MKET elnöksége által idén alapított két díjat.

  • Az év kapcsolt erőműve díjat meghatározott feltételek legjobb teljesítése és rangos zsűri értékelése alapján lehet odaítélni. A 2007. évi eredmények alapján idén ezt a díjat a Tarjánhő Szolgáltató és Elosztó Kft. kapta.

  • A kapcsolt energiatermelés elősegítéséért végzett tevékenység elismerésére alapított Heller László díjat az MKET elnöksége Szederkényi Sándornak, a Társaság előző elnökének ítélte, akinek tízéves működése alatt a kapcsolt energiatermelésben igen jelentős fejlődés következett be.

A konferencia második napján borkóstolóval összekötött hangulatos vacsorára került sor Badacsonyban.

A szálloda a konferencia lebonyolításához megfelelő kényelmi és szakmai hátteret nyújtott.

Az MKET elnöksége köszöni a konferencia támogatóinak, hogy hozzájárultak a konferencia sikeréhez.

A konferencián elhangzott előadások vetített ábrái a MKET honlapján megtalálhatók.

 

A beszámolót összeállította: 'Sigmond György